HIRDETÉS
Történetek
1. Céltévesztő bombázások
Amikor a brit RAF (Royal Air Force) a II. Világháború elején bombázni kezdte Németországot, akkor - nem lévén megfelelő navigációs berendezésük - a pilóták rendszerint nem métereket, hanem akár többszáz km-t is hibáztak, és a németek gyakran még arra sem tudtak rájönni, hogy egy adott éjszakán melyik régió lehetett a cél; illetve képtelenek voltak bármiféle rendszert felfedezni a támadásokban. Egy alkalommal, amikor egy brit bombázó mágneses viharba került, és az iránytuje összezavarodott, a Temze torkolatát összetévesztette a Rajnáéval, és a cambridgeshire-i Bassingbourn repüloterét bombázták le.
|
2. Az igazi segítség
Japán, az 1950-es évek elején, segítséget kért az USA-tól, lerobbant gazdasága helyreállításához. Az USA kormánya nem szavazott meg Marsall segélyt - ami a németeknél elindította a gazdasági csodát -, mindössze egy embert küldött tanácsadónak. Edward Deming matematika, statisztika professzort.
Deming elmondta a japánoknak, hogy mit is jelent a minőség a modern iparban és a korszerű kereskedelemben. A Japánok nemcsak gyorsan elsajátították ezt, hanem szokásukhoz híven tökéletesítették is. Így született meg a "nulla hiba" fogalma, és indult meg egyetlen ember segítségével a távol-keletiek gazdasági szekere.
Japánban a mai napig a legnagyobb elismerés egy vállalat számára, ha elnyeri az évente kiadott Deming-díjat.
 
Deming és a Deming-díj
|
3. A bombaüzlet: Alaszka
1867. március 30-án megállapodás köttetett II. Sándor, minden oroszok cárja és W. H. Seward amerikai külügyminiszter között, mely szerint az Egyesül Államok megvásárolta Oroszországtól Alaszka földjét.
Ekkor a cár úgy döntött, birodalma meglesz e nélkül a távoli, fagyott és általában ígéretlen földdarab nélkül, és potom 7,2 millió dollárért túladott rajta.
Akkor ez igen nagy árnak tűnt sok amerikai szemében, akik még évékig “Seward ostobasága” vagy, “Seward jégszekrénye” neveken emlegették az üzletet.
A cár tévedésére először majd húsz év múlva derült fény, amikor pechjére 1896-ban aranyat találták a területen.
Alec McDonald, becenevén Klondike Királya, arany földbe vágta csákányát, és tisztán 20 millió dollárt keresett.
Egy századdal később, amikor olaj került felszínre Alaszka északi pártjainál, végképp bebizonyosodott, a cár nagyot hibázott, és Amerika bombaüzletet csinált...
Alaszka
|
4. Reklám-fordítási hibák
Amikor egy-egy cég új piacon próbálja megvetni a lábát, számos elemzés, mérlegelés előzi meg a döntő lépést. Néha azonban a legnagyobb cégek esetében is becsúszik egy baki az egyik legkényesebb területen, a reklámszlogen megfogalmazásánál/lefordításánál:
A svéd Electrolux porszívógyártó a '60-as évek végén a következő szlogennel próbálta reklámozni porszívóját az amerikai piacon: "Semmi sem nagyobb szívás, mint egy Electrolux porszívó" ("Nothing sucks like an Electrolux"). Az esetet azóta helyi szleng figyelmen kívül hagyásának mintapéldájaként tartják számon, annak ellenére, hogy a cég sajtóreferense 1996-ban tett kijelentése szerint a fogalmazás szándékos volt.
A kínai nyelv sajátosságaira is számos cég ráfázott. A Pepsi a "Come alive with the Pepsi Generation" szlogenjének kínaira való fordítására nem szánhatott túl sok energiát, mert az a következő képpen alakult: "Pepsi will bring your ancestors back from the dead", azaz "Pepsi feltámasztja az Ön halott őseit".
Emellett több marketinges szakkönyvben is olvasható az az eset, miszerint a Coca-Colát sem fogadták örömmel Kínában, mivel a kínai fordítása, ke-kou-ke-la kifejezés dialektustól függően "harapj a viasz ebihalba" vagy "viasszal tömött kancá"-t jelentett.
Ez a történet azonban csak részben igaz. Mikor a Coca-Cola 1928-ban piacra dobta a termékét, még nem volt hivatalos megnevezése mandarin nyelven. A cégnek szüksége volt olyan kínai betűkre, melyek kiejtése hasonlít a termék nevéhez, összeolvasva azonban nincs olyan értelmük, amely tévedésbe hozhatja a vásárlókat.
Míg a Coca-Cola fejesei a megnevezésen gondolkoztak, több helyi árus is kipingálta a fenti nevet, nem figyelve arra, hogy a "la" betű értelme "viasz". A cég végül a "ko-kou-ko-le" mellett döntött, melynek értelme szabad fordításban "boldogság a szájban".
Franciaországban a Colgate szenvedett egy szerencsétlen névadás miatt. A cég egy "Cue" nevű fogkrémet akart bevezetni, azt azonban nem tudta, hogy ez egyúttal egy francia erotikus magazin neve is.
Dél-Amerikában az AMC autógyártó járt pórul. A cég ugyanis tisztában volt azzal, hogy a matador értelme "bikavívó", azt azonban nem tudta, hogy Dél-Amerikában "gyilkost" jelent a szó. Ezek után Torero-ként forgalmazta az autót.
Indiában egy csokigyártó cég próbálta téves módon megközelíteni a vásárlókat. Bár a Pakisztánnal folytatott, Kasmír fölötti vita a nukleáris háború szélére sodorta a két országot, mégis ezt a témát választotta a Cadbury cég, hogy Temptation (Csábítás) termékét Indiában reklámozza.
A szlogen így szólt: "Túl jó ahhoz, hogy megoszd valakivel. Mi ez, Kasmír vagy a Cadbury Csábítása?" Bár a reklám az indiaiak nemzeti érzékenységét is meg akarta célozni, mégis visszájára sült el a kampány. Az indiaiak ugyanis többnyire felháborodtak az 1989 óta több mint 36.000 áldozatot követelő háborúnak az említése kapcsán.
Végül egy példa, mely nem a szlogen, hanem címke elszúrásáról szól: mikor amerikai cégek Afrikában árulnak terméket, a címkén azt tüntetik fel, hogy mi található a csomagolásban. Ennek magyarázata, hogy számos afrikai nem tud angolul. A Gerber cég nem tudta ezt, és mikor babaeledelt kezdett árulni Afrikában, ugyanazt a csomagolást használta, mint az Egyesült Államokban is: egy csodálatos baba mosolygott a címkéről.
A marketinges balesetek jó része azonban nem több városi legendánál. Így az sem igaz, hogy Mexikóban jelentős mértékben visszaestek volna a Chevrolet eladásai, amikor piacra dobta a Novát, mivel a "no va" spanyolul jelentése "nem megy". Ellenérvek: más a kiejtése és a hangsúlyozása a szónak, illetve kifejezésnek, ugyanakkor Mexikóban gázolajat is lehet vásárolni e név alatt.
a kínai Pepsi
| | | |
|
| 